Szilveszter

Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
TILOS baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna".
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. - Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Szerelem

Persze akkoriban is roppantul izgatta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki
sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.

Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok
a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz
felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.

Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve
azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták
a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.

Időjóslás

A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Étkezések

A szilveszteri és az újévi étkezéseknek is jósló hatást tulajdonítottak.
Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni.
A hiedelmek szerint a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani.
Szerencséjük volt ez időtájt a csirkéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor.
Különleges állat a hal. A folyó menti vidékeken szerencsésnek tartották, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje.
Ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani

Szilveszterkor miért pezsgőt iszunk?

Szilveszter estéjén és az újév első napján számos szimbolikus jelentőségű tevékenységet végzünk. Ilyen az álarc viselése és a zajkeltés, trombitálás a szerencsétlenség elijesztésére, a hagyományosan meghatározott ételek és italok fogyasztása és a bulizás, szórakozás.

A hagyományos hiedelmek szerint ugyanis az új év annak szellemében telik majd, ahogyan az előző év utolsó illetve az újév első napját töltöttük. Szórakozunk tehát, hogy az elkövetkező évünk is vidám és mókás legyen, és fogadalmakat teszünk, hiszen úgy véljük, egy új fejezet kezdetén könnyebb változtatnunk életünkön.

Az ünnepen szerencsét, gazdagságot hozó ételeket, italokat fogyasztunk. A szilveszteri vacsora fő fogása a malacsült, mivel az ifjú sertés a földet túrva kifordíthatja nekünk a szerencsét. Épp ilyen megfontolásból nem szokás lábasjószágot és baromfit enni, mivel az előbbi hátrafelé rúgva okozhat bajt, az utóbbi pedig elkaparhatja a szerencsénket.

A lencse illetve egyéb sok apró szemből álló étel, elsősorban hüvelyesek (bab, borsó) fogyasztásának hátterében az a cél áll, hogy az új évben legalább annyi pénzünk legyen, mint amennyi szem lencsét, babot, borsót ettünk már a legelején.